A Magyar Távirati Iroda (MTI) nemzeti hírügynökség, amelynek célja a gyors és megbízható hír- és fotószolgáltatás, a hazai közvélemény, valamint a külhoni magyarok széleskörű tájékoztatása.

Európa egyik legrégebbi hírügynöksége 1881 márciusában kezdte meg tevékenységét.
Az 1898-ban állami tulajdonba került társaságból Kozma Miklós elképzelései alapján 1921. április 28-án megalakult a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság. 1950-ben a kormány szétválasztotta a Magyar Rádiót és az MTI-t, 1953-ban készült el az új székház a Naphegyen.

A rendszerváltozás után 1996. december 19-én az Országgyűlés elfogadta a nemzeti hírügynökségről szóló törvényt, amely az MTI-t ismét részvénytársasággá alakította át. A jogszabály értelmében az Országgyűlés tulajdonában álló részvénytársaság élén az elnök állt, akit öt évre a köztársasági elnök nevezett ki.

2010-ben a közmédia rendszerének átalakítása azt eredményezte, hogy Magyar Távirati Iroda nonprofit részvénytársasággá vált, az MTI-ben létrejött Hírcentrum feladata lett a teljes magyar közmédia hírellátása. A közmédia integrációjának további lépéseként 2015-ben létrejött a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt, amelynek egyik igazgatósága az MTI.

A Magyar Távirati Iroda a tájékoztatáshoz fűződő alapjog megvalósítása érdekében 2011 tavaszán elindította ingyenes hír-és fotószolgáltatását. A szolgáltatás mindenki számára nyitott, így magánszemélyek, cégek és médiaszolgáltatók is ingyenesen juthatnak hozzá az MTI közszolgálati tartalmaihoz. Az elérhető tartalmak között vannak a távirati iroda saját forrású közszolgálati hírei – ez a hírkiadás nagyjából kétharmada -, az MTI által készített grafikák, valamint a szöveges archívumok. A napi fotókiadásból nagyjából ötven saját felvétel érhető el díjfizetés nélkül.

Az MTI – részben kiterjedt hazai és külföldi tudósítói hálózatával – az év 365 napján 24 órában gyártja és közli a híreket Magyarországról és nagyvilágról. Nap mint nap átlagosan 500-600 szöveges hírt, valamint 200-250 sajtófotót ad ki.