A magyar médiaszabályozás előírásai a közszolgálati érték-teszttel kapcsolatban
A közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó legfontosabb szabályokat hazánkban a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) tartalmazza.
A közszolgálati médiaszolgáltatás céljai az Mttv. rendelkezései alapján alapvetően három fő csoportba sorolhatók: a demokratikus nyilvánosságot szolgáló (pl. szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás), a kulturális (pl. nemzetiségi kultúra bemutatás) és a közösségi, társadalmi kohézió megerősítését célzó kötelezettségek (pl. társadalmi integráció erősítése).
Az elmúlt években több európai uniós tagállamban felmerült a közszolgálati médiaszolgáltató állami támogatásának, a közpénzek felhasználásának jogszerűségének kérdése, tekintettel arra, hogy a közmédia tevékenysége egyre sokrétűbbé, szerteágazóbbá vált, és a műsorok napjainkban már számos platformon, különböző formában érhetőek el.
A közszolgálati érték-teszt bevezetése Magyarországon már sürgető kényszer volt az alábbiakra tekintettel:
– a médiavilág változásai, az új szolgáltatások megjelenése elengedhetetlenné tették, hogy egy-egy új szolgáltatás – ideértve az online megjelenő szolgáltatásokat – bevezetése előtt annak szükségességéről, jövőbeni hatásairól megalapozott döntés születhessen, elébe menve a piaci versenytársak innovációt akadályozó magatartásának,
– az Európai Unió versenyjogi szabályai is ösztönzően hatottak a teszt megalkotására,
– a European Broadcasting Union (EBU), a közszolgálati médiumokat tömörítő szervezet által, a tagjai felé megfogalmazott elvárások is ezt irányozzák elő,
– a közszolgálati tartalmak megfelelő minősége, innovatív jellege, a közönség általi fogadtatása is egy ilyen teszt által lehet mérhető.
A fentiek alapján a hazai szabályozásban is bevezetésre került a közszolgálati média teljesítményére, illetve a szolgáltatások közértékének mérésére vonatkozó szabályozás. Az Mttv. 2015. január 1. napjától hatályos módosítása alapján már a magyar közszolgálati médiaszolgáltató is köteles vizsgálni a szolgáltatásai közszolgálati értékét, amelynek kettős funkciója van: egyrészt az Európai Unió szabályainak való megfelelés, másrészt belső minőségbiztosítás.
A közszolgálati érték-teszt megalkotását és alkalmazását az Mttv. 100/B. §-a írja elő, melynek értelmében:
„100/B. § (1) A közszolgálati médiaszolgáltató szolgáltatásainak közszolgálati jellegét és értékét, valamint a médiapiac sokszínűségére gyakorolt hatását köteles megvizsgálni és ellenőrizni.
(2) A közszolgálati érték vizsgálatának részletszabályait szabályzatban kell rendezni, amelyet valamennyi, az eljárásban érintett szervezet vagy testület közösen fogad el, a közszolgálati médiaszolgáltató kezdeményezésére és koordinációja mellett.
(3) A (2) bekezdés szerinti szabályzat megalkotása és valamennyi módosítása során figyelemmel kell lenni e törvény rendelkezéseire, a Kódex előírásaira, valamint az Európai Unió és az Európa Tanács vonatkozó ajánlásaira, előírásaira.”
A magyar törvény új rendelkezése az európai gyakorlatban bevett és hatékonyan működő közérték-teszt (az Mttv. szóhasználatában: „közszolgálati érték-teszt”) megalapozását szolgálja, amely értelmében a közszolgálati médiaszolgáltató valamennyi – így a már működő, illetve az indítani kívánt új – szolgáltatása tekintetében rendszeresen vizsgálni kell, hogy a közmédia mennyiben tesz eleget a vele szemben támasztott törvényi és egyéb követelményeknek.
A törvény a vizsgálat (mérés) részleteinek kidolgozására szabályzat elfogadását írja elő, amelynek megalkotásában valamennyi érintett szerv részt vesz, a közszolgálati médiaszolgáltató koordinálása mellett.
Kiemelendő, hogy a törvény értelmében nemcsak az indítani kívánt új, hanem a már működő szolgáltatásokra is kiterjed a teszt hatálya, vagyis bizonyos időközönként azokat is vizsgálni kell. Ebben a teszt eltér valamennyi hasonló európai közérték-teszttől. A tesztet tehát kötelező alkalmazni az újonnan indítani kívánt szolgáltatásokra, jelentős mértékben módosított, már meglévő szolgáltatásokra vonatkozóan minden esetben, meglévő, önálló szolgáltatások esetében pedig az eljárást rögzítő szabályzatban meghatározott időközönként.