A Duna vadonatúj ismeretterjesztő sorozata, a Táj-kép lenyűgöző utazásra hív: első epizódjában a tájak és kertek születésének titkait tárja fel. Magyarország kertörökségének legszebbjeit bejárva lélegzetelállító képi világ, inspiráló szakértői gondolatok, és egy izgalmas kérdés jelenik meg: vajon az ember formálja a természetet, vagy a természet az embert?

A Magyar Kertörökség Alapítvány megbízásából készült, rangos külföldi filmfesztiválokon díjazott Táj-kép című sorozat nyitóepizódja azzal a kérdésfeltevéssel indul: miért hoz létre kertet az ember? Az adás rávilágít, hogy a magyarázatnak az esztétikai funkció mellett mélyebb, kulturális gyökere van.

„A táj emberi konstrukció, egyfajta tükör: egy adott korszak és társadalom lenyomata. Ha egy közösségnek van jövőképe, akkor egy virágzó tájat láthatunk, de egy elöregedett, reményvesztett társadalom környezete erodált és kevésbé látványos” – hangsúlyozta Dr. Fekete Albert, tájépítész, utalva arra, hogy a kolostorkertektől a barokk parkokon át a modern közparkokig, a kert mindig a társadalom aktuális önképét tükrözte vissza.

Az epizód egyik kiemelt helyszíne a közelmúltban megújult, idén 950 éves Tihanyi Bencés Apátság volt, ahol megismerhették, miként vált a kert a középkorban gyógyszeres kamrává, az újkorban pedig reprezentációs térré. A folytatásban nemcsak Budapest első közparkját, a Városligetet járhatták be, hanem a pécsi orvos, Folly Gyula által a 20. század elején alapított Folly Arborétum történetében és természeti kincseiben is elmerülhettek.

A következő, július 5-én 17 órától látható részben Kertörökségünk története címmel reneszánsz kerteket ismerhetnek meg, köztük a Hunyadiak birtokait. Ellátogathatnak az Esterházy család fraknói grófi ágának tatai kastélykertjébe is, és szó esik majd Gödöllő, Nagycenk, Nagytétény és Szirák franciakertjéről is.