Exkluzív interjú a Kossuth Rádióban: Gyermekei miatt egy időre visszalépett a kutatói munkától Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós társa

 

A család és a karrier összeegyeztethetőségének is példája lehet Anne L’Huillier élete. A francia-svéd fizikus sikeres kutatói pályáját mindkét gyermeke születése után háttérbe szorította, mindez azonban nem volt akadálya tudományos előremenetélnek, ennek bizonyítékaként 2023-ban Krausz Ferenccel együtt fizikai Nobel-díjat kapott. A Kossuth Rádiónak adott exkluzív interjúban élete és munkássága részleteibe avatta be a hallgatókat a tudós.

2023-ban Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L’Huillier megosztva kapta a 2023-as fizikai Nobel-díjat az attoszekundumos fényimpulzusokat generáló kísérleti módszerekért. A Kossuth Rádió Felfedező – a tudomány világáról című műsorában minden hónap első csütörtökén hallható Nobel-díjas történetek legutóbbi adásában Anne L’Huillier, a 66 éves francia-svéd fizikus mesélt életéről és felfedezéséről a Cambridge-i Egyetem doktoranduszának, Stark Klára Aliznak adott interjújában.

A Párizsban, nagy családban nevelkedett tudós mindig is kutató szeretett volna lenni. Példaképként a világháború alatt rádiómérnökként dolgozó nagyapja, valamint mérnök édesapja szolgált. „Nem voltam természettudományos beállítottságú. A kémiát és a biológiát nem szerettem, és félek az állatoktól. Engem a matematikai logika szépsége és a fizikában vizsgált jelenségek pontos leírása fogott meg” – mondta Anne L’Huillier, aki teljes kutatói karrierjét egyetlen terület tanulmányozásával töltötte. Doktoranduszként olyan nem várt felfedezést tett, amely lenyűgözte és érdemesnek találta arra, hogy tovább kutassa. Ez vezetett végül a mai attoszekundumos fizikához. „Bár témavezetőm azt javasolta, hogy keressek új témát posztdoktori munkámhoz, én nem tágítottam, és tulajdonképpen ennek köszönhetem a Nobel-díjat” – mondta elismerést érő munkájáról. Kutatótársaival attoszekundumos, azaz a másodperc milliárdod részének milliárdod részéig tartó lézer fényimpulzusok technológiáját és elméletét alkották meg. Az attoszekundumos fizika segítségével az anyag az elektronok szintjén vizsgálható. „Ezek a nagyon rövid fényimpulzusok arra használhatók, hogy segítségükkel atomokban és molekulákban elektronokat vizsgáljunk. Ez teljesen új módszer bizonyos fizikai és kémiai folyamatok vizsgálatában. Az elmúlt időben az attoszekundumos lézerfizikának rengeteg új ága született, amelyek művelői sokféle alkalmazáson dolgoznak” – fejtette ki felfedezésük jelentőségét.

A tudományos munkájának köszönheti családját is, hiszen doktori végzettsége megszerzése után Svédországba költözve ismerkedett meg ugyanazon a területen kutató férjével. „Tudatosan törekszünk arra, hogy a magánéletünket elválasszuk a munkánktól. Úgy találkoztunk, hogy ugyanazon a témán dolgoztunk, de pár évvel később a férjem váltott. Nem akartunk a pénzekért, diákokért egymással harcolni.” Bár karrierje felfelé ívelt, amikor megszülettek gyermekei, őket helyezte előtérbe. „Teljesen visszaléptem. Mindkét fiúnál 11 hónapra kiléptem a laborom mindennapi életéből, és három éven át egyáltalán nem utaztam külföldre. Ez tudatos döntés volt” – osztotta meg, miként egyeztette össze az anyaságot a karrierjével. A család és a kutatás mellett a tanítást is fontosnak tartja Anne L’Huillier, úgy véli, a kutatóknak kötelességük, hogy a tudásukat átadják a következő generációnak.

A teljes beszélgetés a műsor Médiaklikk-oldalán hallgatható újra.

A Kossuth Rádió Felfedező – a tudomány világáról című műsora részeként minden hónap első csütörtökén 14:32-től Nobel-díjas felfedezések nem mindennapi történeteit ismerhetik meg a hallgatók.

Borítókép: Stockholm, 2023. december 10. Krausz Ferenc fizikus (b2) a 2023-as Nobel-díjak átadási ünnepségén a stockholmi hangversenyteremben 2023. december 10-én. Krausz Ferenc fizikus két francia tudóssal, Pierre Agostinivel (b) és Anne L’Huillier-vel (b3) megosztva, az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat elõállító kísérleti módszereiért veheti át a fizikai Nobel-díjat. Jobbról a kémiai Nobel-díjat Louis Brus amerikai és Alekszej Jekimov orosz kutatóval megosztva elnyert Moungi Bawendi tunéziai-francia kémikus. MTI/Koszticsák Szilárd