Az alábbi ajánlóban részletek olvashatók a közmédia 39. heti kiemelt filmjeiről. További információk és letölthető képek a filmek linkjére kattintva érhetők el.
A Sárga-folyó urai: Duna, szeptember 24., 20:45
A XVII-XVIII. századi Kínában járunk, a kínai történelem leghosszabb ideig tartó uralkodója, Kang-hszi császár uralkodása alatt. A heves esőzések miatt árad a Sárga-folyó, ami kellemetlen helyzetbe hozza a háborúban álló Kang-hszi császárt, mivel az áradás akadályozza az élelmiszer eljuttatását a katonákhoz, ráadásul emberek ezrei vesztik életüket. Az áradás évek óta nagy probléma, egyik uralkodónak sem sikerült eddig tenni ellene. Most Kang-hszi császár is a folyó megregulázására keres szakembereket. Talál is két férfit, a fiatal és mindenre elszánt Csen Huangot és a bölcs Csin Fut, akik az életük árán is mindent megtesznek, éveket dolgoznak azon, hogy a Sárga – folyót beszabályozzák. Teszik mindezt császári támogatással, de a korrupt hivatalnokok áskálódása mellett…
Kuckók: Duna, szeptember 26., 22:10
Egy kétemeletes villa – két család – három generáció. S mindez történik Csehszlovákiában, ’68 előtt. Fergeteges komédiázás, benne van az egész korszak. Fiatalos, lüktet. A karácsony körül játszódó családregény a nagy beatkorszakot idézi. Szól a swing, az orosz népzene, a pop muzsika, a rock and roll ordít a rádióból. Két különböző mentalitású és világnézetű család sorsa egy házban 1967 karácsonya és 1968. augusztus 21. – a szovjet invázió napja – között, Prágában.
A rendező, Jan Hřebejk így vall a filmjéről: „Ami egykor fájdalom és tragédia volt, az a múltba kerülve nosztalgikusan vidámmá válhat. Engem Petr történeteiben azok világ- és életszemlélete érint meg leginkább. A film szomorú mese, de mi gyakran nevetünk benne történeteken, és ez így van rendjén.” A film megjelenését követően(1999) a pilzeni FINALE közönségdíja és egy sor már hazai elismerés után 2000 februárjában a „Cseh Oroszlán” elismeréssel jutalmazták a férfi főszereplőt, Jirí Rodet-et. A film rendkívüli közönségsikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az a számadat, amely szerint hazájában fél év alatt több mint egymillió néző látta. Ugyanebben az évben a Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztiválon a FIPRESCI, azaz a Nemzetközi Filmkritikusok Díját legjobb rendező kategóriában Jan Hřebejk kapta.
Tűz van babám: Duna, szeptember 27., 20:45
„Aki nem lopott, az vegye úgy, hogy nem nyert semmit!” 1968-as Tűz van babám! Oscar-díj jelölést kap a legjobb külföldi film kategóriában. Méltán. Miloš Forman tűzoltóbálja hatalmas sikerrel robban be a filmvilágba. Az ötletet maga a valóság adta. Forman barátaival részt vett az „én kis falum”-ban egy tűzoltóbálon, s úgy gondolta, ezt meg kell örökíteni filmvásznon. Figurái, karakterei autentikusak, amatőr szereplőkkel és profi színészekkel játszatta el ezt az egyszerű emberi falutörténetet. S azon túl, ott a nagyvilág. A történelmi dátum 68, a távoli szűk kis világ úgy működik, mint a valóság.
A tűzoltóegylet derék tagjai elhatározzák, bált rendeznek, ahol kitüntetést adnak át nyugalmazott parancsnokuknak, szépségkirálynőt választanak, tombolát szerveznek. A bál burleszkbe illő összeomlásba fullad: a szépségkirálynői címet tukmálni kell, az ünnepeltről elfeledkeznek, és amíg a tűzoltók bált adnak, a faluban egy ház lángra gyullad. Amikor pedig tombolaszelvényekkel próbálnák megsegíteni a károsultat, kiderül, hogy a bálozók ellopták a nyereménytárgyakat. A film évekig dobozban állt, betiltották. Miloš Forman filmje a cseh új-hullám klasszikus szimbóluma lett, amely a rendező hazai – ígéretes – pályafutásának lezárása is egyben, amely a tengerentúlon folytatódott aztán töretlenül. A rendező, a kollégák és a barátok filmes újításain, megoldásain, illetőleg az operatőr Miroslav Ondříček szerepén túl a Tűz van babám olyan neveket adott még a ’60-as évek cseh filmművészetének, mint Jaroslav Papoušek és Ivan Passer, aki társírója volt a filmnek.
Babette lakomája: Duna, szeptember 28., 19:40
Fannie Flag nagysikerű művéből készített filmet Jon Avnet rendező, Kathy Bates, Jessica Tandy és Chris O’Donnell főszereplésével.
Borsalino: Duna, szeptember 28., 21:25
Belmondo és Delon, a francia közönségfilm „új hullámának” két tündökletes sztárja látványos, izgalmas és érzelmes bűnügyi komédiában vállalkoztak közös főszerepre. Két ágrólszakadt gazembert játszanak, akiket a véletlen tett szövetségessé, hogy szembeszálljanak a Marseille városát uraló klánokkal. Bohém és nőtisztelő gengszterek szállnak szembe a humortalan és fogcsikorgató klánfőnökökkel. A történet alapja két valódi olasz-francia gengszter élete, erősen finomítva és romantizálva. A filmet 1970-ben mutatták be, a forgatókönyve Eugène Saccomano 1959-ben megjelent „Banditák Marseille-ben” című regényéből íródott. Mivel a film kasszasiker volt, a rendező, Jacques Deray 1974-ben elkészítette a folytatását, amelyben Belmondo már nem szerepelt, ennek sikere meg sem közelítette az elsőét.
Sztankay mozija – Szerdai gyerek: M5, szeptember 26., 21:10
A Szerdai gyerek Horvát Lili első nagyjátékfilmje. A rendezőnő, akárcsak díjnyertes rövidfilmjeiben (Napszúrás, Uszodai tolvaj), ezúttal is a felnőtté válás témájával foglalkozik. Filmjének hőse az állami gondozásból frissen kikerült 19 éves Maja: felelőtlen kamaszlány, ugyanakkor egy négyéves kisfiú anyja. Maja önsorsrontásra való hajlama ellenére azért harcol, hogy fia felügyeleti jogát megszerezze – nem akarja, hogy a gyerek sorsában a sajátja ismétlődjön meg. Önmagával folytatott küzdelmei egy váratlan lehetőséghez és egy szokatlan, új szerelemhez vezetik. A Szerdai gyerek főszereplője a MOME textiltervezés szakos hallgatója, Vecsei Kinga, s számos további amatőr színész kapott jelentős szerepet a filmben. Az amatőrök mellett ugyanakkor olyan ismert színészek is feltűnnek, mint Thuróczy Szabolcs, Börcsök Enikő, Lukáts Andor, Nagy Ervin és Dér Denisa. A magyar-német koprodukcióban készült film operatőre Maly Róbert, zeneszerzője Presser Gábor.
Hukkle: M5, szeptember 27., 21:00
Pálfi György első, bemutatkozó nagyjátékfilmjének műfaja nehezen meghatározható. Mivel, szinte hiányzik belőle az emberi beszéd, így a film sajátos életképekkel, zajokkal meséli el a hátborzongató történetet. A történet régi eseményekből merít, az alföldi és tiszazugi mérgezéses bűncselekményekből. A képek és a zajok, az izgalmakra építő szabad asszociációs vágások, izgalmas kirakósként tálalják a történetet. A film 17 fesztiválon nyert, többek között Chicagóban, San Sebastianban, Cottbusban, Hong Kongban, a Magyar Filmszemlén, de Pálfi György díjat kapott az Európai-filmdíj átadón is, mint a legígéretesebb fiatal rendező.
Évforduló 1978-2018 – The Cure koncert a londoni Hyde Parkban: M2 Petőfi TV, szeptember 29., 22:05
A The Cure zenekar fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte 2018. július 7.-én, a londoni Hyde Parkban tartott koncertjével. Engedve a rajongói nyomásnak, szinte csak a legnagyobb slágereiket játszották a kivételesen meleg nyári napon. Robert Smith hangja oly sok év után is olyan ragyogóan tisztán csengett, mint a kezdetekkor, s az egész zenekarról csak úgy sugárzott a játék öröme. Igazi zenei csemege több korosztály számára is.