A közmédia filmajánlója a 16. hétre

 

Az alábbi ajánlóban részletek olvashatók a közmédia 16. heti kiemelt filmjeiről. További információk és letölthető képek a filmek linkjeire kattintva érhetők el.

A kaktusz virága: Duna, 2024.04.20., 19:45
Kacagtató filmvígjáték született ebből a romantikus komédiából, amelyben a főszerepeket Walter Matthau, Ingrid Bergman és Goldie Hawn játsszák. A kis hazugságot – amit egy agglegény mesél egy fiatal lánynak, mert nem akar nősülni – összekapcsolják egy félreértéssel, és ezt lehetetlen kimagyarázni anélkül, hogy az eredeti mesét ne tisztáznák, amit Julien semmiképp nem akar. Az így kelepcébe került fogorvost egyre jobban lehúzza a mocsár. Ez az amerikai filmklasszikus az elmúlt ötven évben semmit nem öregedett, nem poros, ma is biztosítéka egy vidám, kellemes szombat estének.

Pavarotti: Duna, 2024.04.20., 21:30
Luciano Pavarotti olasz tenor nevét azok is ismerik, akik nem igazán operarajongók. Egész életében azon dolgozott, hogy közelebb vigye a műfajt a közönséghez, ő maga pedig a popkultúra szerves része lett. Ron Howard Oscar-díjas rendező kétségkívül rajong Pavarottiért. Meseszerű életéről szóló zenés dokumentumfilmben családtagok, pályatársak, menedzserek és közéleti személyiségek vallanak vele való kapcsolatukról, közös munkáikról.

Mephisto: Duna, 2024.04.21., 21:00
Szabó István eposza a hatalommal megalkuvó tehetségről, egy színészről szól. A rendező ezzel a filmmel katapultált a világhírű, nagy rendezők közé, miután a film Oscar-díjat kapott. Az Oscar-díj gálán örömtáncot jártak a film zseniális főszereplőjével, Klaus Maria Brandauerrel, a jelenet akkoriban bejárta az egész világot. A rendező még két filmet forgatott ezután Brandauerrel, így jött létre Szabó István életművében a második trilógia, amely az egyén és a hatalom viszonyát vizsgálta.

Élet mindenáron: Duna, 2024.04.21., 23:30
A kortárs cseh film egyik legintelligensebb és legnépszerűbb rendezője, a hatvanas évek cseh újhullámának örökségét viszi tovább. Történetei iróniát és melankóliát, humort és szomorúságot vegyítenek utánozhatatlan eleganciával. Jan Hřebejk rendező és forgatókönyvírója, Petr Jarchovsky filmje, az „Élet mindenáron” egy szomorkás vígjáték. A filmesek Csehország megszállásának korszakát tárgyilagosan, komikus túlzással és az emberi gyengeségek iránt tanúsított megértéssel szemlélik. A történetet, amely meglepően feszült pillanatokat is rejteget, valós eseményekből állították össze. Josef Cizek, a film melankóliára hajló főhőse egy nyugdíjazott kisvárosi hivatalnok, akit a körülmények arra kényszerítenek, hogy elbújtasson egy fiatal szökött zsidót, majd szörnyen szenved a félelemtől, hogy hőstette lelepleződik. Jan Hřebejk minden idők egyik legoptimistább filmjét készítette el, méltó utódját Hrabal és Menzel „Szigorúan ellenőrzött vonatok” című remekművének. Ahogy a zseniális Benigni is megmutatta, mindig jobb viccelni, mint felejteni. Hrebejk filmje – hála a szellemes forgatókönyvnek, a kiváló párbeszédeknek és a remek színészi alakításoknak – azt bizonyítja, hogy a legszörnyűbb témákat is érdemes új oldalról megközelíteni.A film hatalmas kasszasiker volt, öt cseh Oroszlán-díjat nyert, valamint a Cseh Filmkritikusok Díját is megkapta, továbbá a legjobb nem angol nyelvű film kategóriájában Oscar-díjra is jelölték.

Sztankay mozija – A zongorista: M5, 2024.04.18., 21:10
Roman Polanski Wladyslaw Szpilman, a zsidó származású zongoraművész önéletrajzi könyvéből készített nagyszabású, háborús filmdrámát, amely magkapta a legrangosabb díjakat (BAFTA, Cannes-i Filmfesztivál, Oscar-díjak), és sikerrel vetítették a mozikban az egész világon. Nekünk, magyaroknak még az is fontos, hogy a címszerepet játszó színész, Adrien Brody, aki a filmtörténet egyik legfiatalabb Oscar-díjas főszereplője, magyar származású. Édesanyja, a magyar Sylvia Plachy fotóriporter, Budapesten született.

Filmek a könyvespolcról – 80 nap a Föld körül: M5, 2024.04.20., 19:00
Egy névtelen feladótól érkezett képeslap alaposan felkavarja Phileas Fogg egyébként megingathatatlanul közömbös kedélyállapotát, így amikor klubjában olvas egy cikket arról, hogy lehetségessé volna nyolcvan nap alatt körülutazni a Földet, lelkesedésében merész fogadást köt. Saját maga vállalkozik arra, hogy már aznap útra kelve, nyolcvan nap elteltével karácsony előestéjéig körbeutazza a Földet és visszaérkezik a londoni Reform Klubba. Az utazáson elkíséri újonnan felvett inasa, a francia Passepartout, aki amennyire leleményes, annyira zűrös karakter is, valamint az ihletet adó cikk szerzője, Abigail Fix kisasszony. Jules Verne örökzöld kalandregényének tévéfilm-változata nyolc epizódban követi a rendkívüli vállalkozás történetét.

Jób lázadása: Duna, 2024.04.16., 20:45
Az 1984-ben Oscar-díjra jelölt film különlegessége volt, hogy gyermekszemmel ábrázolta a holokausztot. Jób, a hét gyermekét eltemető zsidó parasztgazda egy keresztény kisfiút fogad örökbe 1943-ban, hogy legyen örököse vagyonának és folytatója kultúrájának. A bibliai vonatkozású történet emberközelbe hozza és humorral szövi át az együtt töltött egy évet, amint a gyermek megismeri a zsidó hagyományokat, a paraszti élet szépségét és titkait, míg a nevelőszülők elhurcolásával a néző ugyanezen a rácsodálkozó, természetes gyermeki tekinteten át szembesül a holokauszt felfoghatatlan és ábrázolhatatlan borzalmával. A film restaurálása a Filmalap hosszútávú filmfelújítási programjának keretében valósult meg 2019-ben, két hónap alatt. A felújításon a Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor mintegy harminc szakembere dolgozott. A film képét az eredeti felvételi képnegatív, a hangját az eredeti mágnesszalag digitalizálását követően kezdték restaurálni. A képet snittekre bontva 15 képrestaurátor stabilizálta, retusálta, villogás-mentesítette; a hang szintén több szoftver segítségével vált tisztábbá, kellemesebb hangzásúvá a hangrestaurátor keze alatt. A film szín- és fényvilágát az operatőr, Szabó Gábor vezetésével rekonstruálták.

Saul fia: M5, 2024.04.16., 21:00
1944, Auschwitz-Birkenau. A náci koncentrációs táborban folyik a foglyok megsemmisítése. A halálra szántakat előbb elgázosítják, majd elégetik. A foglyokból álló Sonderkommando tereli be a megsemmisítésre ítélteket a gázkamrákba, viszi át a holttesteket a krematóriumokba, takarítja ki a termeket az újabb transzport érkezése előtt, és szállítja el a hamvakat a táborból. A megterhelő fizikai és lelki nyomás miatt a sonderesek a tábor többi foglyánál jobb bánásmódban részesülnek, a többi táborlakótól elkülönítve laknak, de mint a „titkok őrzőit”, néhány hónap után kivégezik őket. Az újonnan alakuló sonderkommandó első feladata az előző generáció elégetése. Saul Ausländer (Röhrig Géza) egyike a krematóriumokban dolgozó sonderkommandósoknak. Társai tudják, hogy bármelyik pillanatban kivégezhetik őket, fegyvereket gyűjtenek és lázadást szerveznek. Saul viszont az elégetésre váró holttestek között felfedezni véli saját fiát, és ettől kezdve a férfit a menekülés helyett egy másik lehetetlen küldetés élteti: elhatározza, hogy kicsempészi a testet és keres egy rabbit, hogy méltó módon eltemethesse a gyermeket… A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjához kapcsolódva tűzi műsorára a közszolgálati televízió az utóbbi évtizedek legnagyobb nemzetközi sikert elért magyar filmjének, Nemes Jeles László Saul fia című alkotását. A film 2015-ben négy díjat nyert a Cannes Nemzetközi Filmfesztiválon, utána következett a Golden Globe, a Bafta-díj , majd a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díj is. Több mint 60 nemzetközi elismerést kapott a világ különböző filmfesztiváljain.

Perzsa nyelvleckék: M5, 2024.04.20., 21:00
Vadim Perelman II. világháború alatt játszódó történelmi drámája egy képtelennek tűnő, ám mégis igaz történetet dolgoz fel. Az íróként is ismert német rendező-forgatókönyvíró, Wolfgang Kohlhaase 1952-ben írt novellája ihlette film az antwerpeni rabbi fiának történetét meséli el, aki elfogásakor perzsának adja ki magát és vállalja, hogy megtanítja fárszi nyelvre a tábor élelmezésért felelős tisztjét. Egy olyan nyelvre, amit ő maga sem ismer, de ez túlélésének záloga.

Borítókép: A zongorista, fotókredit: SA STUDIOCANAL