REGISZTRÁCIÓ

*

*

*

*

*

*

ELFELEJTETT JELSZÓ

*

DUNA MSZ

<span class="stronger">DUNA MSZ</span>

Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. – televízió, rádió, MTI, online

DUNA MSZ

<span class="stronger">DUNA MSZ</span>

Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. – televízió, rádió, MTI, online

A közszolgálati érték-testület

1. A Testület felállítása

Az Mttv. 100/B. § (1) bekezdése értelmében a Duna Médiaszolgáltató nZrt. szolgáltatásainak közszolgálati jellegét és értékét, valamint a médiapiac sokszínűségére gyakorolt hatását köteles megvizsgálni és ellenőrizni, e vizsgálat részletszabályait pedig ugyanezen § (2) bekezdése szerint szabályzatban kell rendezni. A hivatkozott törvényi előírásokban foglaltak végrehajtása érdekében a Duna Médiaszolgáltató nZrt. és az MTVA vezérigazgatója közös utasításában fogadták el a Közszolgálati érték-szabályzatot.

A szabályzat értelmében a Közszolgálati érték-teszt lefolytatását a Közszolgálati érték-testület koordinálja, amelynek egy-egy tagját a Közszolgálati Testület, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma és a Médiatanács delegálja, saját tagjai közül (ide nem értve e testületek elnökeit); a tagok delegálására vonatkozó szabályokat pedig az egyes szervezetek belső szabályzataikban rendezik.

A Közszolgálati érték-szabályzat értelmében, amennyiben a Közszolgálati érték-testület döntésével szemben jogorvoslati kérelmet terjesztenek elő, azt a Másodfokú Testület bírálja el, amelynek tagjai az említett három szerv elnöke.

A Testület és a Másodfokú Testület tagjainak megbízatása három évre szól, amely idő lejártát követően a tagok újraválaszthatók. A Testület tagjai feladatukat ellenérték nélkül, ingyenesen látják el.

 

2. A Testület feladatai

A közszolgálati érték-teszt lefolytatása a Közszolgálati érték-testület feladata.

A tesztet:

A) új szolgáltatás indítása előtt, valamint meglévő szolgáltatás jelentős módosítása előtt minden esetben, továbbá
B) minden naptári évben a meglévő – jelentős módosítással nem érintett – szolgáltatások közül legalább 1 rádiós és 1 audiovizuális szolgáltatás esetében le kell folytatni.

Ad A) Új, vagy jelentősen módosuló szolgáltatások szolgáltatás vizsgálata

Az új vagy jelentősen módosuló szolgáltatások esetében az eljárás két fő vizsgálatra bontható, amelyek egyidejűleg, párhuzamosan zajlanak a Testületen belül. Ennek körében a Testület értékeli

- egyrészről a szolgáltatás által képviselt közszolgálati értéket,
- másrészről a szolgáltatásnak a médiapiac sokszínűségére (médiapluralizmusra) kifejtett hatását.

A közszolgálati érték meghatározásakor a következő szempontokra tekintettel kell a vizsgálatot elvégezni:

- a közönség elérése,
- a tartalom univerzális (széles körnek szóló) jellege,
- a tartalom hatása, az általa elérhető eredmény,
- a tartalom minősége,
- a tartalom értékessége,
- a tartalom innovatív jellege,
- a tartalom megfelelő ár-érték aránya (költséghatékonyság),
- a közszolgálati médiaszolgáltatás törvényi céljaival való összhang.

A médiapluralizmus-vizsgálat célja, hogy azonosítsa a vizsgált szolgáltatás hatását a magyarországi médiapiac pluralizmusára. Ennek során fel kell mérni a vizsgált szolgáltatás szűkebb piacát (televíziós, rádiós, lekérhető médiaszolgáltatások piacát, nyomtatott vagy internetes sajtópiacot), attól függően, hogy a vizsgált szolgáltatás milyen típusú. Ezen túlmenően, az értékelés azokra a piacokra is kiterjedhet, amelyekre a szolgáltatás tényleges hatást gyakorolhat.

Az eljárás a médiapluralizmusra vagy sokszínűségre gyakorolt hatás feltérképezéséből áll, és kevésbé fókuszál az egyes piaci szolgáltatások gazdasági érdekeire gyakorolt hatásokra. Az értékelés során nemcsak az aktuális piaci helyzet, hanem a megjósolható jövőbeli állapot is értékelésre kerül.

A nézőkre, fogyasztókra gyakorolt közvetlen hatás (pl. árakra, választási lehetőségekre gyakorolt hatás) mellett a versenyre, a piaci fejlesztésekre gyakorolt hatás is vizsgálandó. Statikus hatás (rövidtávú, elsődleges hatások) mellett a dinamikus hatás (hosszabb távú, a szolgáltatások másodlagos hatása) is elemzésre kerül, (pl. egy már a piacon lévő szolgáltatás esetleges megszűnése, vagy más szereplő piaci belépésének akadályozása).

A médiapluralizmus-vizsgálat körében elengedhetetlen a várható hatások azonosítása. Ennek során valamennyi olyan hatás vizsgálata szükséges, amelyet az új/jelentősen módosított meglévő szolgáltatás (közönségre, más szolgáltatókra nézve) kifejt. E vizsgálat körében az alábbi kérdéseket kell megválaszolni.

A Testület az eljárás lefolytatását követően a két vizsgálati szempontot érintően egy-egy állásfoglalást alkot, amelyekben – külön-külön, az említett szerinti vizsgálat eredményeképpen – háromféle javaslatot tehet:

- jóváhagyja a szolgáltatás indítását, illetve – meglévő szolgáltatás esetén – a módosítások szerinti további folytatását;
- feltételekhez köti az indítást, illetve a tervezett jelentős módosítások szerinti továbbfolytatást;
- nem hagyja jóvá a szolgáltatás indítását, illetve a tervezett jelentős módosítások szerinti továbbfolytatást.

A két meghozott állásfoglalás alapján a Testület meghozza végső döntését. Az új szolgáltatás elindulására, illetve a jelentős módosítás végrehajtására akkor kerülhet sor, ha a Testület mindkét vizsgálatának eredményeképpen jóváhagyó döntés születik.

Ad B) Meglévő szolgáltatások vizsgálata

Az eljárás meglévő szolgáltatások vizsgálata esetében egyetlen részből áll, ennek során a Testület értékeli a szolgáltatás által képviselt közszolgálati értéket (a vizsgálat szempontjai ez esetben megegyeznek az előző pont alatt – az új szolgáltatás indítása, illetve meglévő szolgáltatás jelentős módosítása kapcsán – kifejtettekkel). A szolgáltatás által képviselt közszolgálati érték vizsgálatával egyidejűleg konzultációt kell folytatni az érintett szolgáltatással kapcsolatban.

Az eljárás befejeztével a Testület kétféle döntést hozhat:

- jóváhagyja a szolgáltatás eredeti feltételekkel történő további folytatását;
- módosításokat javasol a szolgáltatás tartalmában.

3. A Testület tagjai

- Dr. Koltay András, elnök (a Médiatanács delegáltja)

Jogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának docense. LL.M. fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány jogi karán. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak. A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2016-ban pedig a Vallások, az állam és a szólás szabadsága c. kötete (Századvég). Ezeken felül kívül több mint 150 tudományos publikációt jegyez magyar és külföldi nyelveken. 2010 októbere óta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja. Főszerkesztője a Iustum Aequum Salutare jogtudományi folyóiratnak, míg felelős szerkesztőként jegyzi az In Medias Res, a sajtószabadsággal és a médiaszabályozással foglalkozó tudományos folyóiratot. 2016 márciusában választották a Közszolgálati érték-testület tagjává.

- Dr. László Miklós, tag (a Közszolgálati Közalapítvány kuratórium delegáltja)

Az ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományok Módszertana Tanszékén tanít. Szociológusi Doktori oklevelét 2004-ben szerezte. Eredeti végzettsége okl. építőmérnök. Az ORTT mellett működő Média Tudományos Tanácsadó Testület tagja volt 1998-tól-2003-ig. 2012 és 2015 között a Korhatár Bizottság, 2010-től a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagja. A média hatása gyermekekre és fiatalokra címmel 1998 óta végez kutatásokat. Egyéb szakterületei: kutatásmódszertan, közösségi média, városszociológia. 2016 márciusában választották a Közszolgálati érték-testület tagjává. 2016 márciusában választották a Közszolgálati érték-testület tagjává.

- Radetzky Jenő, tag (a Közszolgálati Testület delegáltja)

Tanulmányait a Soproni Erdészeti Egyetemen, illetve Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem folytatta. Édesapja biológus tanár, felesége mérnök-népi iparművészként a magyar kézművesség civil szervezeteiben tevékenykedik. Fia, Radetzky András rádiós, egyetemi oktató, a helyi rádiózás szakmai szervezetének vezető tisztségviselője. 1988-tól a gazdasági kamarai mozgalomban találta meg a közéletben való aktív részvétel lehetőségét. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökeként, illetve a helyi kamara elnökeként 20 éve vesz részt aktívan a közéletben. 2011 óta a Közszolgálati Testület Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által delegált tagja. Emellett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöki, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az ICC Hungary (International Chamber of Commerce) elnöki tisztségét tölti be, valamint Ausztria tiszteletbeli konzulja. 2016 márciusában választották a Közszolgálati érték-testület tagjává.

 

A Másodfokú Testület tagjai

- Dr. Karas Monika, elnök (a Médiatanács delegáltja)

2013. szeptember 9-én a Magyar Országgyűlés a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnökévé választotta. Több évtizedes ügyvédi, szakjogászi és médiajogi tapasztalattal rendelkezik. Bár műszaki értelmiségi családba született Budapesten, érdeklődése már középiskolás éveiben a jogtudományok irányába fordult. Jogi tanulmányait az Arany János Gimnázium angol tagozatának elvégzése után 1980-ban kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi karán, ahol „summa cum laude” minősítéssel kapta meg diplomáját 1985-ben. Három évvel később a jogi szakvizsgát is letette. Az 1990-es polgári demokratikus átalakulást követő években a Hírlapkiadó Vállalat jogtanácsosaként, majd vezérigazgató helyetteseként dolgozott. Ügyvédi irodája számos kiadó és médiaszolgáltató jogi képviseletét látta el a demokratikus Magyarország új sajtó-intézményrendszerének kialakulását követően. Jogászi pályafutása során számos szakmai és társadalmi szervezet munkájában vett részt. 1999 és 2002 között az Országos Rádió és Televízió Testület panaszbizottságának elnöke, 2000 és 2005 között tagja a Szerzői Jogi Szakértő Testületnek. 2002-től több éven át a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának tagjaként tevékenykedett. 2008 és 2012 között tagként vesz részt a Magyar Lapkiadók Egyesületének munkájában, valamint elnökségi tagként segíti a Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesületének tevékenységét. 2016 márciusában választották a Másodfokú Testület tagjává.

- Balogh László, tag (a Közszolgálati Közalapítvány kuratórium delegáltja)

1957. május 30-án született Kalocsán. 1981-től 1998-ig a Magyar Televízió munkatársa. Számtalan dokumentum- és ismeretterjesztő filmet forgatott és rendezett. 1998-2006 között országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlésben a média finanszírozásával foglalkozó albizottság tagja, valamint a Kulturális Bizottság média ügyekkel foglalkozó testületének tagja, ahol a médiatörvény jogharmonizációjával, a helyi és regionális televíziókkal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. A 2006. évben az Országgyűlés a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma elnökségének tagjává, majd 2007-ben e Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettesévé választotta. 2010-től a közszolgálati médiaszolgáltató részvénytársaságokat – Magyar Televízió nZrt., Duna Televízió nZrt., Magyar Rádió nZrt., Magyar Távirati Iroda nZrt., majd az egybeolvadást követően: Duna Médiaszolgáltató nZrt. – felügyelő Közszolgálati Közalapítvány elnöke. 2016 márciusában választották a Másodfokú Testület tagjává.

- Dr. Fábri György, tag (a Közszolgálati Testület delegáltja)

Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar habilitált egyetemi docense, dékánhelyettese, a Társadalmi Kommunikáció Kutatócsoport vezetője. 1988-as filozófia főszakos diplomázása után az ELTE BTK Társadalomfilozófia és Etika tanszékén volt tudományos ösztöndíjas három évig. 1995-től az MTA Filozófiai Kutatóintézetében dolgozott, 2000-től tíz évig az MTA kommunikációs vezetőjeként, majd négy éven át az ELTE rektorhelyetteseként tevékenykedett. Szakterülete a felsőoktatás- és tudományszociológia, tudománykommunikáció és a társadalmi kommunikáció. Tudománykommunikációs és felsőoktatási projektek (Mindentudás Egyeteme, TudásPresszó, egyetemi rangsorok) kezdeményezője, vezetője. Több tudományos folyóirat szerkesztésében vesz részt, egyetemi kurzusai és publikációi a (tudomány) kommunikáció, szociális reprezentáció, média és a társadalomfilozófia, etika témakörébe esnek. Alapító elnöke volt 1988 és 1991 között az egyetemi hallgatói önkormányzatok országos szövetségének. 2012 őszétől a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének felügyelője. Egyháza delegálta a Közszolgálati Testületbe, annak megalakulása óta elnöke. 2016 márciusában választották a Másodfokú Testület tagjává.

FEL