Hír Archívum

A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása

Kérdések és válaszok a politikai reklámok közszolgálati médiaszolgáltatásban való közzétételével kapcsolatban.

Mi a Közmédia Választási Iroda?

A Közmédia Választási Iroda (KVI) korábban a választások és a kampány idejére a Magyar Televízió szervezetén belül létrehívott szervezet. A közmédia rendszer átalakítására, valamint a választási eljárási törvényre, különösen pedig ennek a kampányra vonatkozó szabályaira tekintettel a KVI a 2019. évi nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása kapcsán (hasonlóan a 2014. évi választáshoz) a teljes közmédia rendszer szervezetében látja el feladatát, amennyiben a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Duna Médiaszolgáltató) és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) 2019. július 25. napján kelt megállapodásukban rendelkeztek erről. A KVI elnöke Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató vezérigazgatója (aki e tisztségében a közszolgálati médiaszolgáltatótól függetlenül jár el), míg tagjai a megállapodásban résztvevő szervezetek által delegált szakértők.

Hogyan érhető el a Közmédia Választási Iroda?

A KVI elsősorban elektronikus levelezés útján tartja a kapcsolatot a listát állító jelölő szervezetekkel (valasztasiiroda@mtva.hu), míg szükség esetén személyesen, az elnök személyén keresztül. Az általános jellegű nyilatkozatairól szóvivő útján ad tájékoztatást a KVI.

Milyen feladatokat lát el a Közmédia Választási Iroda?

A KVI feladata elsősorban annak felügyelete, hogy a közmédia valamennyi médiatartalom-szolgáltatása (lineáris és lekérhető médiaszolgáltatása, sajtóterméke, online felülete és az azokban szolgáltatott médiatartalom, így nem kizárólag a politikai reklámok, de valamennyi olyan műsorszám, amely tartalmánál fogva a választásokhoz kapcsolódik) a kampányidőszak és a választások ideje alatt is mindenkor megfeleljen a Közszolgálati Kódex előírásainak, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. E körben a KVI felügyeli különösen a politikai reklámok jogszerű és a választási esélyegyenlőséget biztosító közzétételének megvalósulását a Duna Médiaszolgáltató lineáris médiaszolgáltatásaiban. Felügyeli továbbá a választással összefüggő egyéb médiatartalmak (hírműsorszámok, politikai tájékoztató műsorszámok) vonatkozásában a jelölő szervezetek kiegyensúlyozott szereplési arány szerinti megjelenítését, a közszolgálati médiaszolgáltatások műsoridejének ennek megfelelően történő elosztását.

A KVI jogosult a közszolgálati médiarendszer választásokkal kapcsolatos médiatartalmainak egységes és jogszerű szolgáltatását és annak kommunikációját koordinálni, a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA között közvetíteni és – szükség szerint – a felek között kialakuló vitás kérdésekben konkrét állásfoglalást tenni, vagy általános érvényű ajánlást megfogalmazni.

Milyen hatáskörrel ruházták fel a Közmédia Választási Irodát?

A KVI a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA által létrehozott, önálló jogi személyiséggel nem rendelkező ideiglenes testület. Ennek megfelelően a KVI mindenkor tiszteletben tartja a közszolgálati médiaszolgáltató szerkesztői függetlenségét és szabadságát, nem jogosult a közszolgálati médiaszolgáltatót vagy az MTVA-t kötelező érvénnyel utasítani – mindazonáltal állásfoglalásokat és ajánlásokat megfogalmazhat részére. A KVI semminemű szerkesztői-jogi-pénzügyi felelősséget nem visel a médiatartalmak vonatkozásában.

Milyen műsorszám minősül politikai reklámnak?

A politikai reklám a politikai kérdésekben történő véleménynyilvánítást, a tájékoztatást kívánja elősegíteni, alapvető célja valamely politikai párt, mozgalom, vagy a Kormány, továbbá ezek tevékenységének népszerűsítése, támogatásuk elősegítése (ez akár megvalósulhat közvetett módon, más politikai szervezet kritikája, elítélése által). Tipikusan politikai reklámnak minősülnek az egyes politikusok, pártrendezvények népszerűsítéséről szóló üzenetek, de – tartalmi kétségek esetén – egy közlemény politikai reklám-jellegét erősíti meg, amennyiben az egy párt megrendelésére készül, és erről a tényről a közlemény végén egyértelműen tájékoztatják a közönséget. A politikai reklám megvalósulásához nem szükséges a párt támogatására, népszerűsítésére vonatkozó közvetlen felhívás, anélkül is politikai reklámként értékelendő a műsorszám, amennyiben hatásával egy párt tevékenységének, céljainak, a róla alkotott képnek a népszerűsítését szolgálja.

Mik a politikai reklám, közérdekű közlemény, társadalmi célú reklám megkülönböztetésének főbb szempontjai?

A közlemények közös sajátossága, hogy azok reklámcélokat nem szolgálhatnak, azaz áru vásárlására, szolgáltatás igénybevételére sem közvetlen, sem közvetett módon nem irányulhatnak, azt nem segíthetik elő. A közérdekű közlemény közzétevője kizárólag állami vagy önkormányzati feladatot ellátó személy, illetve szervezet, valamint állami fenntartású vagy az állam kezelésében lévő intézmény lehet, a közzététel kizárólag ellenszolgáltatás nélkül történhet, tartalmát illetően pedig követelmény, hogy egyértelműen meghatározott, konkrét közérdekű információra hívja fel a közönség figyelmét. A társadalmi célú reklám közzétevője bárki lehet (pl. társadalmi és civil szervezetek), közzétételére ellenszolgáltatás fejében is sor kerülhet, és valamilyen közérdekű célt (pl. környezetvédelem, valamilyen káros társadalmi jelenség elleni fellépésre ösztönző üzenet, vagy a tipikusnak mondható ún. „1%-os” üzenetek is) kíván a közönség körében népszerűsíteni.

Sem a közérdekű közlemény, sem a társadalmi célú reklám nem minősülhet politikai reklámnak, vagyis politikai párt, mozgalom népszerűsítését nem foglalhatja magában. Erre figyelemmel, amennyiben egy műsorszám fő üzenete, jelmondata, grafikai, vizuális kivitelezése, részben színhasználata oly mértékben egyezőséget mutat valamely jelölő szervezet fő üzenetével, jelmondatával, vizuális megjelenésével és részbeni színhasználatával, amely nyilvánvalóan alkalmas a jelölő szervezet népszerűsítésére, támogatására való ösztönzésre, továbbá egyértelműen annak célját, jelszavát népszerűsíti, a megrendelő személyétől függetlenül politikai reklámnak minősülhet.

Mik a politikai reklám közzétételének formai követelményei?

A politikai reklámnak azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. Ennek módja a lineáris médiaszolgáltatásban audiovizuális (televíziós) médiaszolgáltatás esetében optikai és akusztikus, míg rádiós médiaszolgáltatás esetében akusztikus módon való figyelemfelhívás. Politikai reklám közzétételekor a közzététel megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni. A politikai reklámot az elhangzott szöveggel szinkronban álló és azzal megegyező magyar nyelvű felirattal vagy jelnyelvi tolmácsolással kell ellátni, azaz maga a reklámfilm megszólalhat nemzetiségi nyelven, de a feliratnak ekkor is magyar nyelvűnek kell lennie. Ennek érdekében a politikai reklám megrendelője köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni. A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. A politikai reklám közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, a közzététel időpontja kivételével nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a médiaszolgáltatásra.

A politikai reklám maximális időtartama legfeljebb harminc másodperc lehet.

Ki visel felelősséget a politikai reklám tartalmáért?

A médiaszabályozásban objektív felelősség érvényesül, azaz a médiaszolgáltatók az általuk közzétett tartalmakért felelősséggel tartoznak; mentesülési lehetőséget a törvény nem ismer. Ez alól egyetlen nevesített kivétel a politikai reklám tartalmáért való felelősség, amennyiben azért a médiaszolgáltató nem felel. A médiaszolgáltató jogosult vizsgálni a politikai reklám közzétételére irányuló igény megfelelőségét a választási eljárásról szóló törvény szempontjából – de a tartalomért való felelősség mindenkor a megrendelőn nyugszik.

Mikor lehet politikai reklámot közzétenni?

A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását megelőző kampány során – függetlenül magának a kampányidőszaknak a teljes időtartamától – a szavazást megelőző napon (2019. október 12. szombat) van mód politikai reklám közzétételére.

Ki rendelheti meg a politikai reklámot?

A nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán az országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait lehet közzétenni. A jelölő szervezetek nyilvántartásba vételéről az NVB dönt határozatával, arra a közszolgálati médiaszolgáltatónak ráhatása nincsen.

Milyen időtartamban és mely csatornákon jogosult, illetve köteles közzétenni a közszolgálati médiaszolgáltató a politikai reklámokat?

A Duna Médiaszolgáltató a legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal bíró lineáris audiovizuális (Duna Televízió) és rádiós (Petőfi Rádió) médiaszolgáltatásában a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választásán országos listát állító jelölő szervezetek politikai reklámjait egy-egy alkalommal teszi közzé, azaz minden jogosult jelölő szervezetet azonos időtartamú lehetőség illeti meg.

A közszolgálati médiaszolgáltató milyen időpontban köteles biztosítani a politikai reklám közzétételét?

A közszolgálati médiaszolgáltató a választás napját megelőző napon, így 2019. október 12. napján, szombaton teheti közzé a nemzetiségi listát állító szervezetek reklámjait. Ezen túl további részletszabályokat nem állapít meg a törvény a közzététel konkrét időpontját illetően, így a médiaszolgáltató jogosult annak műsorba tűzéséről maga dönteni, továbbá nem rendelkezik a törvény arról sem, hogy megszakítás nélkül kell-e valamennyi reklámot egyszerre, mintegy műsorblokkban közzétenni, vagy az történhet az adott napon elszórva. Minderre tekintettel a közzétételt megrendelő jelölő szervezet bár megjelölheti, mely napszakban/műsorsávban kívánja a közzétételt, a médiaszolgáltató nem köteles ennek megtartására.

Tekintettel arra, hogy valamennyi jelölő szerv egy reklám közzétételét kérheti, a reklámfilmek közzétételének tényleges sorrendjét szintén a médiaszolgáltató jogosult megállapítani, hiszen nem köti sem az esetlegesen kért időpont, sem pedig a megrendelések/reklámanyagok leadásának sorrendje.

A megrendelőnek mikor kell kérnie a politikai reklám közzétételét a médiaszolgáltatótól?

A médiaszolgáltató abban az esetben köteles a politikai reklámot közzétenni, ha a jelölő szervezet legkésőbb a kért közzétételt megelőző harmadik napon átadja az általa készített politikai reklámot. Mivel ez egy végső határidő, előfordulhat olyan eset, hogy a jelölő szervezet már a kampány elején átadja az általa elkészített reklámfilmet a médiaszolgáltató részére. Amennyiben a már leadott reklámfilmen változtatni kíván a jelölő szervezet, úgy az újabbat szintén legalább három nappal a közzétételt megelőzően kell eljuttatni a médiaszolgáltatóhoz.

Mindez ténylegesen azt jelenti, hogy a 2019. október 12. napi szombati közzétételre tekintettel a közzétenni kért reklámfilmet legkésőbb 2019. október 9. napján (szerda) éjfélig kell leadni, közzétételre alkalmas formátumban. Mindazonáltal technikai, megrendelés feldolgozási és különösen adásbiztonsági okokból nem javasolt ezen utolsó pillanatra hagyni a megrendelést.

A megrendelő milyen úton kérheti a politikai reklám közzétételét?

A televíziós vagy rádiós spotokat fájl alapon az MTVA kijelölt SFTP tárhelyére vagy Aspera dropbox-ba kell feltölteni:

Kiszolgáló neve: ftp4.mtva.hu
Felhasználói név: part.user  (a regisztrációt követően kerül kiadásra )
Jelszó: XXXXXXX (a regisztrációt követően kerül kiadásra)

A feltöltéshez szükséges regisztrációt a valasztasiiroda@mtva.hu címen lehet kezdeményezni.
Az anyagok leadhatók XDCAM lemezen és pendrive-on is.
A rádióspotok a studio@radio.hu címre e-mailben is elküldhetők.

Elfogadott fájl formátumok:
TV:
·         HD 1920×1080/50i (XDCAM HD 422, MXF OP1a)
·         SD 720×576/50i (IMX50, MXF OP1a)

Rádió:
WAV 44.1/16bit vagy MP3 (320 kBit/s, sztereó, 44100 Hz, 16 bit)

Részletes technikai specifikáció a www.mtva.hu/kereskedohaz/weboldalon érhető el, az Üzletszabályzat dokumentumban

A spotokat adathordozón az MTVA Kereskedőház fogadja az MTVA 1037 Budapest, Kunigunda útja 64. szám alatti telephelyén, munkaidőben (hétfőtől-csütörtökig 8-17 óra, pénteken 8-16 óra között). Az adathordozó átvételével kapcsolatban kereshető munkatársunk Simon Diána (759-5157, +36 30 966 2047, simon.diana@mtva.hu)

Általános tájékoztatásért valamint a felhasználó név és jelszó kiadása tárgyában kereshető munkatársunk:
Nemesi Irén
+36  30 351-42-63
nemesi.iren@mtva.hu

A közzététel megrendelésére kizárólag a valasztasiiroda@mtva.hu elektronikus levélcímen kerülhet sor. A jelölő szervezeteknek a médiakampány kezdetéig meg kell nevezniük a KVI részére legfeljebb két személyt, akik jogosultak a közzététel megrendelésére, módosítására és visszavonására, így kizárólag ezen személyektől érkező megrendelés szerint jár el a Duna Médiaszolgáltató. Amennyiben a megnevezett személyek egymással ellentétes/nem egyező megrendelést tesznek, úgy a Duna Médiaszolgáltató – a háromnapos megrendelési határidőre is tekintettel – az időben későbbi megrendelés szerint jár el. A megrendelés leadására feljogosított személyek változása esetén azt be kell jelenteni a KVI részére, ennek elmaradása esetén a már bejelentett személy által megtett megrendelés érvényesnek tekintendő, míg más személytől érkező megrendelést a Duna Médiaszolgáltató nem fogad el.

Van-e lehetőség a politikai reklámok lekérhető médiaszolgáltatásban való közzétételére?

A Duna Médiaszolgáltató a már említett lineáris médiaszolgáltatásaiban tesz közzé politikai reklámot, azon túl egyáltalán nem. Ez azt jelenti, hogy nem kizárólag a médiaszolgáltató más lineáris médiaszolgáltatása, de valamennyi más típusú – így lekérhető – médiaszolgáltatása is tilalom hatálya alá esik. Ez azonban nem érinti a politikai hirdetés, vagy az annak sem minősülő egyéb politikai tartalom közzétételét (e tekintetben ld. a következő kérdésekre adott válaszokat is).

Mi a különbség a politikai reklám és a politikai hirdetés között?

A választási eljárásra vonatkozó hatályos szabályozás újdonsága, hogy a sajtótermékekben megjelenő „politikai hirdetést” megkülönbözteti a médiaszolgáltatásban megjelenő „politikai reklámtól”. A politikai hirdetés tartalmát tekintve megegyezik a politikai reklámmal, illetve az esélyegyenlőség biztosításának követelménye is vonatkozik a politikai hirdetésre, viszont eltérés, hogy a politikai reklámmal ellentétben a politikai hirdetés csak ellenérték fejében tehető közzé. Megjegyzendő, hogy az ingyenesen közzétett „politikai tartalmak” – pl. bannerek egy honlapon – nem minősülnek politikai hirdetésnek. Ilyen politikai tartalmakra a választási eljárásról szóló törvény hatálya, illetve egyéb szabályozás nem terjed ki.

Van-e mód politikai hirdetés közzétételére a közmédia felületein?

A Duna Médiaszolgáltató politikai hirdetési tevékenységet nem végez, az ilyen tevékenység végzéséhez szükséges (az Állami Számvevőszékhez a hirdetési szolgáltatások árjegyzékének benyújtását feltételező) regisztrációs eljárásba sem jelentkezik be.

Hogyan valósul meg a politikai reklámok közzététele során a jogszabályok felügyelete?

A Médiatörvényben foglalt törvényi előírások betartását a Médiatanács, míg a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott rendelkezések betartását pedig az NVB felügyeli. A két szerv eljárásának időtartama az irányadó jogszabályi előírásokra figyelemmel lényegesen eltér: míg az NVB a beérkezett kifogásokról néhány napon belül dönt, addig a Médiatanács számára a törvény – az eljárás megindításától számított – 60 napos ügyintézési határidőt állapít meg. A Médiatanács által alkalmazott szankciók megegyeznek az egyéb jogsértés esetén alkalmazott szankciók körével. A választási bizottság – amennyiben a hozzá beérkezett kérelemnek helyt ad – megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől. Ezen túlmenően a bizottság kötelezheti a médiaszolgáltatót, hogy a határozata rendelkező részét a határozat közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé. Végezetül a bizottság bírságot is kiszabhat, melynek legmagasabb összege a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese, azaz jelenleg (2019-ben) 149.000×50=7.450.000,- Ft.

Kapcsolódó